A CNC megmunkálás, más néven számítógépes numerikus vezérlésű megmunkálás, egy gyártási és feldolgozási technológia alkatrészek és termékek számítógépes vezérlés alatt. A CNC megmunkáláshoz szükséges rögzítőelemek tervezésének különböző módjai vannak, és a következők a fő módszerek: 1. Közvetlen megtalálása a központosító bilincs: Ez a módszer a munkadarab pozíciójának közvetlenül a szerszámgépen történő rögzítésére, amely egy tárcsázó, jelölőlemez vagy vizuális ellenőrzés segítségével érhető el. A központosító bilincs megjelölése és megtalálása: Rajzolja meg minden egyes felület középvonalát, szimmetriavonalát és megmunkáló vonalát az üresen megmunkálandó felületen az alkatrészrajz szerint, majd telepítse a munkadarabot a szerszámgépre, hogy meghatározza a munkadarab rögzítési helyzetét. Ez a módszer magas technikai készségeket igényel a munkavállalóktól, és általában egy darab gyártásához vagy olyan helyzetekhez használják, amikor a vak méretűrése nagy. 3. Speciális rögzítőelemek használata: kifejezetten a megmunkálási folyamat követelményeinek megfelelően tervezett rögzítőelemek, pozícionáló elemekkel azokon, hogy gyorsan elfoglalják a munkadarab helyes pozícióját a szerszámgéphez és a vágószerszámhoz viszonyítva. Ez a típusú rögzítőberendezés kalibrálás nélkül biztosítja a munkadarab pozíciópontosságát, nagy gyártási hatékonysággal, azonban speciális rögzítőberendezések tervezését és gyártását igényli, amelyeket széles körben használnak a gyártásban és a nagyméretű gyártásban. Ezenkívül van néhány konkrétabb rögzítési módszer: 1. szabványosított rögzítőtestek: speciális rögzítőtestek részben vagy teljesen szabványosított alkatrészekkel, amelyeket már szabványosítottak. Amikor a terméket cserélik, és a rögzítőelem már nem használja, szétszerelhető, és a szabványos alkatrészek menthetők a jövőbeni használatra. 2. csoportos rögzítőelem: egy olyan rögzítőelem, amelyet hasonló telepítési módszerekkel rendelkező alkatrészek csoportjára terveztek egy többféle, kis gyártású mechanikai feldolgozó műhelyben. Kis beállítások elvégzésével vagy bizonyos pozícionáló és rögzítő alkatrészek cseréjével az egyik munkadarab feldolgozásáról a másikra válthat. 3. Kombinált rögzítőelem: kifejezetten a könnyű összeszereléshez és szétszereléshez tervezett és gyártott szabványos alkatrészekből és szerelvényekből áll, teljes cserélhetőséggel és kopásállósággal. A rögzítőelem használata után könnyen szétszerelhető, tisztítható és tárolható az új rögzítőelemek jövőbeli összeszereléséhez. A rögzítőberendezések tervezése során figyelembe kell venni olyan tényezőket, mint a megmunkálási pontosság, a gyártási hatékonyság, a forgácseltávolítás kényelme és a munkadarab gazdaságossága. A pozicionálási referenciaértékek, pozicionálási módszerek és pozicionálási alkatrészek helyes kiválasztása, valamint a gyors rögzítőmechanizmusok és mechanikus rögzítőeszközök alkalmazása mind kulcsfontosságú tényezők a rögzítőberendezés hatékonyságának javításában.