Amikor numerikus vezérlőszerszámgépeket, precíziós megmunkálást említünk, mi az első gondolatod? Németországban készült, Japánban készült, sok embernek sok véleménye van a hazai szerszámgépekről, de ezek többsége példák összehasonlítani, egy ország szerszámgépeinek szintjét mérni nem elég, meggyőzővel gyakran az adatok, ma már az EMAR precíziós technológia, hogy az adatok szemszögéből elvigye ezt a problémát.

　　A Honda motortechnológiája világhírűnek mondható, a Honda alapítója, Honda Soichiro egyszer azt mondta, ha a termék nem elég jó, akkor is, ha exportálják, akkor senki sem fogja megvenni, akkor mi értelme az exportálásnak, ha a saját országukban nem hajlandóak fizetni a felhasználók, akkor más országok felhasználói is hajlandóak lesznek? Ezért nézzük meg az amerikai szerszámgépek Kínában 2013-tól 2017-ig tartó számszerű ellenőrzési adatait (mert csak az Egyesült Államokra vonatkozó adatokat lehet megtalálni, ezért nézzük meg először ezeket az adatokat)

　　Megjegyzések: Import- és exportmennyiség: 10 000 USA dollár; Mennyiség: Tajvan/darab/darab/nem/darab; Átlagos import- és exportár: USA dollár

　　A halmozott adatokból az Egyesült Államokba irányuló exportok száma jóval magasabb, mint az importok száma, az átlagos exportár pedig jóval alacsonyabb, mint az átlagos importár, miközben az exportérték 1,79-szerese az importértéknek. Az éves exportrész pedig évről évre növekszik, az importrész pedig évről évre csökken. Ezen adatok oldaláról láthatjuk, hogy hazánkban és az Egyesült Államokban nem sok a szakadék a low-end gépek között, és a szakadék elsősorban egyes high-end gépeknél is fennáll, és ez a szakadék elsősorban ezekben a szempontokban van:

　　A numerikus vezérlőrendszer a numerikus vezérlőgépek magja. Jelenleg a hazai szerszámgépgyártó vállalkozások által használt közepes és csúcskategóriás szerszámgépek numerikus vezérlőrendszereit alapvetően külföldről importálják.

　　Másodszor, a szakadék a stabilitás és a megbízhatóság között. Sokan úgy érzik, hogy a pontosság nem akár, valójában nem, hanem a stabilitás és a megbízhatóság, mint például az öttengelyes összekapcsolás numerikus vezérlőgép szerszám külföldi termékek folyamatos 1500H meghibásodás nélkül, hazai körülbelül 1000H, különbség 1/3.

　　Harmadszor, a K+F-beruházások közötti szakadék a személyi képzésben. Bizonyos szakadék van hazánk K+F-beruházása a szerszámgépekbe, valamint a tehetségek művelése és Japán között is.

　　Negyedszer, a hiányosság más kulcsfontosságú alkatrészekben. Néhány kulcsfontosságú tartozékban van hiányosság, ami elkerülhetetlen. Hiszen Németország, Japán és az Egyesült Államoknak van az alapja, és technikai korlátai vannak Kínával szemben. Ezenkívül a folyamat- és tesztelési programok nem értek el a világ fejlett szintjét, beleértve az acél alapanyagokat, szabvány alkatrészeket, csavarokat, diókat stb., és javítani kell a nemzeti ipar általános szintjét is.

　　Ötödik, az ingatag környezet, amely összefügghet Kína fogyasztási szintjével, az ár nagy előnyt jelent a minőséggel szemben, ami ugyanazt a minőséget eredményezi, amelyet alacsonyabb áron hozunk létre, a költségek csökkentésére és az értékesítés növelésére összpontosítva.

　　Úgy gondolom azonban, hogy Kína csak jelenleg van ilyen szakaszban, és a jövőben mindenképpen szűkülni fog a szakadék. A Made in China 2025 javaslatához hasonlóan az idén novemberben megrendezésre kerülő első Import Trade Expo, az intelligens és csúcskategóriás berendezések kiállítási területe is jó kikötő lesz a külföldi technológiák bemutatására és tanulására.

　　De hinnünk kell nemzeti vállalkozásainkban, még akkor is, ha jelenlegi országunk most ilyen szinten van, a jövő minden bizonnyal fokozatosan szűkíti a szakadékot, ahogy az elején külföldi műszaki korlátozások és technológia blokkolja intelligens feldolgozási technológiánkat, akkor is numerikus vezérlőgépek gyártott, sok mezőnk most használja a hazai numerikus vezérlőgépek szerszámok is gyárthatnak precíziós alkatrészeket.